2014. november 11., kedd

4. fejezet

Tartják, hogy minden rossznak, ami velünk történik, oka van. A rossz dolgok után mindig jó történik, s minél nagyobb a súlya a negatív eseménynek, annál nagyobb az értéke a jónak, ami majd következik az életünkben. Minden attól függ, hogy mennyire vagyunk türelmesek, és mennyire vagyunk hajlandóak nyitni az új dolgokra, elfogadni azt ami megtörtént, és lezárni a múltat. Egyszerűbben tiszta lappal indítani az Életet…


Kitti és Dávid egyre közelebb került egymáshoz, nagyon boldogok voltak, bár akadtak kisebb- nagyobb nézeteltérések közöttük. Viki nagyon nehezen tudta feldolgozni az egész helyzetet, Kitti kísérletei a lánnyal való beszélgetésre, szinte mindig kudarcba fulladtak. Ha mégis sikerült szóra bírni Vikit, a legtöbbször vitába torkollott és szemrehányások tömkelegét vágták egymáshoz. Napról napra egyre jobban eltávolodtak egymástól. Egy nap Kitti az idei tanévben először nem ment órára. Senki nem tudta mi történhetett. Vikiből kitört a pánik. Mi van, ha valami történt? Talán soha többet nem találkoznak. A gyanúja nem is volt oktalan. Léna, az egyik osztálytársa elmesélte, hogy Kitti előző éjjel nagyon magas lázzal és hallucinációkkal küzdött. Az orvosok sem mertek megesküdni rá, hogy túléli az éjszakát. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése